Mész égetett mész, mészhidrát, mészfestékMi az a mész? A mészhidrátnak, az égetett mésznek és a takarmány mésznek alapanyaga maga a mészkõ (vagy kalcium-karbonát – CaCO3), amely igen nagy mennyiségben található bolygónkon. Ebbõl a mészkõbõl különbözõ eljárások révén nyerhetõ mészhidrát, égetett mész, illetve takarmánymész. A mészkõ keletkezésével kapcsolatban egyik érdekes tény, hogy a valaha élt mészvázú élõlények maradványainak üledékes eredménye. Mésznek hívunk minden olyan ásványi anyagot, aminek legalább 90%-át kalcium-karbonát alkotja. A színét elsõsorban a benne található kémiai anyagok összetétele határozza meg, így lehet fehér, sárga, barna, vörös, szürke vagy feketés. A mész feldolgozása: lehet bányászás, õrlés, osztályozás, égetés és oltás. Megkülönböztetünk mészkõ zúzalékot (5 mm felett), mészkõdarát (0,5 mm felett), mészkõgrízt (0,2 mm felett) és mészkõlisztet (0,2mm alatt), függõen a termék szemcseméretétõl. A mészkõdara – magas fehérség esetén – építõipari felhasználásra kerül, amíg a mészkõgrízt elsõsorban a takarmányipar alkalmazza a jószágok, haszonállatok szervezetének kalcium utánpótlása céljából. A mészkõlisztet a takarmányiparon túl alkalmazzák aszfaltgyártásnál is. Az õrölt osztályozott mészkövet magas hõmérsékleten égetik. Az égetésre azért van szükség, hogy a kalcium-karbonátból égetés útján - amit fehérizzásnak hívunk - a széndioxidot eltávolítsák. Az így kapott termék a kalciumoxid (CaO, ismertebb nevén: égetett mész). Mondhatjuk, hogy kb. 1 kg égetett mész elõállításakor kb. 1 kg széndioxid szabadul fel. Az égetett mészbõl víz hozzáadásával alakul ki az oltott mész, amely lehet porrá oltott fehér mész (más néven mészhidrát) [Ca(OH)2], vagy nagy mennyiségû víz hozzáadásával, oltott mészpép. |
A mészről